Mint ahogy az amerikai gettókban a fekabűnözés, nálunk is a cigánybűnözés csupán következmény. Következménye annak, hogy a modern társadalmak nem képesek mindenki számára munkát és megélhetést biztosítani. Elsősorban azért nem, mert éppen a modernizáció jellegzetessége, hogy a termékek létrehozásához egyre kevesebb munkáskézre van szükség, így ha a munkaerőben válogatni kell, úgy a képzettebb munkaerő előnyben részesül a képzetlenebb vagy teljesen képzetlennel szemben. 

Az megint egy más kérdés, hogy miért elsősorban e kisebbségi körből kerül ki a képzetlenek döntő többsége. Lehet-e, tudunk-e, akarunk-e ezen változtatni? Vagy inkább azok, akiken segíteni kellene, maguk tudnak-e, akarnak-e saját életükön változtatni?

 

Lehet szidni a liberalizmust, hogy túlságosan is toleráns a problémával szemben, de kétlem, hogy a probléma megoldása éppen az erőszak lenne. Mert az erőszak soha semmire sem volt megoldás. Sem a verbális, sem a tettleges.

A Jobbik és a hasonszőrű, de tőle még szélebbre elhelyezkedő mozgalmak csupán kihasználják azt, hogy a társadalom egésze vált egyre kevésbé toleránssá e problémával szemben és erre fel lehet építeni egy mozgalmat, célt lehet adni azoknak az embereknek, akik minden bajuk forrását folyton másban keresik, ezért előszeretettel csinálnak ehhez ellenséget maguknak.

Nem véletlen, hogy ezek a mozgalmak mindenfajta kisebbséggel szemben intoleránsak. Legyen az cigány, zsidó, arab, feka stb.Lényeg, hogy velük szemben saját magyarságukat hangoztatva, csordába verődve lehessen üvölteni. Mint a farkasok. Mert úgy még erősebbnek látszanak és egymást hergelve válik egyre inkább meggyőződésükké, hogy igazuk van. Pedig csak saját szaros életük elől menekülnek. Pótcselekvésként.